Honnan tudjuk, amit tudunk?

(Michael Carroll: Making Sense of the World, NLP Academy Newsletter, 2012/1 alapján)

Amikor először hallottam az NLP reprezentációs rendszereiről, egy teljesen új világ nyílt meg előttem. Csak azt kérdeztem magamtól: Hogyan voltam képes NEM észrevenni ezeket a különbségeket korábban? Az NLP által kínált eszközök lehetővé tették számomra, hogy nagymértékben fejlesszem a kommunikációs képességeimet, sikereket érjek el az üzlet és a társas tevékenységek során. Ez a cikk arról szól, hogy mi emberek, hogyan értelmezzük egyénileg a minket körülvevő világot belső térképeink segítségével; és arról, hogy hogyan hozhatunk létre jobb interakciókat azáltal, hogy ’rálépünk’ ezekre a térképekre.

Mindannyian meglehetősen különböző realitásokban élünk attól függően, hogy milyen szűrőket működtetünk tudattalanul. Öt érzékünkön keresztül elképesztő mennyiségű információt szívünk magunkba minden pillanatban. Érzékelő rendszerünk azonban túl korlátozott kapacitású ahhoz, hogy minden részletet képesek legyünk érzékelni a külvilágból. Sok ember azt hiszi, hogy a ’való világban’ él, holott valójában csak a külvilág egy erősen szűrt ’térképét’ érzékelheti.

Ha most körülnézel a közvetlen környezetedben, akkor minden, amit látsz, hallasz és megérintesz valójában csak a külvilág belső reprezentációja vagy térképe. Az idegrendszered képes arra, hogy a kívülről származó adattömeget belső képekké, hangokká, érzésekké, ízekké és illatokká alakítsa át. A világról alkotott térképed részben neurológiai szűrők eredménye, részben olyan szűrőké, melyeket te alakítottál ki a tapasztalataid nyomán.

A fóbia vagy bármilyen extrém félelem is valójában egy olyan szűrő, amely révén a kiváltó ingerre az észlelés pillanatában félelem reakciót ad a személy, még azelőtt, mielőtt bármilyen nyelvi elem kapcsolódhatna a reprezentációhoz. Az átélő tudattalanul edzi erre a válaszra az idegrendszerét. Hasonló történik velünk akkor is, amikor mélyen szerelmesek vagyunk valakibe és abban a pillanatban, amikor meghalljuk a hangját vagy meglátjuk az arcát (szenzoriális információ), erős érzelmeket élünk át.

Az észlelési térkép - az elsődleges hozzáférés a világhoz

Minden másodpercben apró adatok milliót vesszük fel az öt érzékszervünkön keresztül, amit egy belső, érzékleti alapú térképpé alakítunk át, mely bizonyos értelemben tükrözi a külvilágot. Az érzékelésünkhöz kapcsolódó szűrők (neurológiai folyamatok) fordítják át a külső információkat belső reprezentációkká. Az észlelési térkép mindaz, amit látunk, hallunk, ízlelünk és szaglunk, mielőtt bármilyen jelentést vagy nyelvi elemet kapcsolnánk hozzá.

A fóbia esetén például az észlelési térképet erőteljes érzelmek és a fóbiás reakciót kiváltó inger vizuális leképeződése [~észlelem a pókot - a szerk.] jelentik. Mindez azonban még a helyzet nyelvi címkézése előtt zajlik.

A világ értelmezése a nyelv segítségével

Amikor körülnézel a szobában, csinálj mentális ’feljegyzést’ mindarról, amit látsz vagy hallasz. Ahhoz, hogy ezt véghezvidd, nyelvi szűrőket alkalmazol az észlelési térképeden. A nyelv azok közé a másodlagos szűrők közé tartozik, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy értelmezzük az észlelési élményeinket.

Egy tárgy címkézésekor egy nem tudatos folyamat során összeveted az észlelési térképeden szereplő információkat a tárgy belső reprezentációjával. Például, egy tárgy székként való azonosításához és címkézéséhez, először is lesz egy belső vizuális reprezentációd a ’székekről’. Ezen felül, lesznek belső reprezentációid a székek különböző kategóriáiról, pl. karosszék, irodai szék, etető szék, stb. Lesz egy kinesztetikus (taktilis) belső reprezentációd arról, hogy milyen érzés ülni ezekben a különböző szék típusokban. A hangokról, amelyeket hallasz közben. Hasonlóképpen az olfaktórikus (szagok) és a gusztatórikus (ízek) ingerekről. Ezeket a belső reprezentációinkat korábbi tapasztalataink alapján építjük fel. Annak érdekében, hogy értsük a világot, kategorizáljuk és címkézzük őket. Pl. ’Ez a karosszék nagyon kényelmesnek tűnik.’ Figyelj fel arra, hogy míg a legtöbb magyar nyelvet beszélő személy egyetértene abban, hogy mit jelent a ’karosszék’, addig a ’kényelmesnek tűnik’ kijelentés jórészt olyan kritériumokhoz kapcsolódik, melyek főleg múltbéli tapasztalatokon alapulnak. Az átélő rendelkezik egy vizuális, taktilis, stb. reprezentációval, amit az ő maga által megkonstruált ’kényelmesség’ érzethez (kinesztetikus) kapcsol.

Reprezentációs rendszerek

Mentális térképeinket reprezentációs rendszereinken keresztül konstruáljuk, melyeket az NLP érzékelési csatornáknak is nevez. A 3 fő reprezentációs rendszerünk a vizuális, az auditorikus és a kinesztetikus rendszer. Adott pillanatban mindhárom rendszer jelen van a térképünkön, de általában az egyik dominánsabb, mint a többi, bár ez nem törvényszerű. Az idő előrehaladtával hajlamosak lehetünk bizonyos kontextusokban inkább az egyik rendszert használni, mint a másikat.

A különböző reprezentációs rendszerekhez különböző verbális és non-verbális viselkedések kapcsolódnak. Ha megtanulod helyesen azonosítani ezeket a rendszereket, képessé válhatsz rapport kialakítására és fenntartására másokkal, a kommunikációd révén pedig egyre inkább képes leszel hatást gyakorolni másokra. Megtanulod úgy használni a nyelvet, hogy az illeszkedjen a partnered észlelési folyamataihoz. Felismerheted saját rendszereidet és színesítheted eszköztáradat, aminek eredményeként egyre több emberhez leszel képes hatékonyan kapcsolódni, akár sikeres tárgyalást vagy terápiát folytatni.

Ha további információkat szeretnél a szűrőkkel, reprezentációs rendszerekkel kapcsolatban, várunk képzéseinken, ahol személyes tapasztalatot is szerezhetsz róluk!

Néhány felfedezésre váró téma:
a reprezentációs rendszerek jellemzői; a szineztézia jelensége; a reprezentációs rendszerek jelentősége különböző tevékenységek, pl. az írás-olvasás során; szűrőink felfedezése…